A nyolcórás alvás mítosza |
|
|
A nyolcórás alvás mítosza
Történelmi feljegyzések hosszú sora tanúskodik arról, hogy a két alvás közötti felébredés még jó is lehet a szervezetnek.
2001-ben Roger Ekirch, a Virginia Tech történésze 16 évnyi kutatás után egy úttörő könyvvel állt elő, amelyben hosszasan taglalja, hogy az emberek évszázadokon át két felvonásban, egy megszakítást közbeiktatva aludtak. A négy évvel később kiadott At Day's Close: Night in Times Past című munkában naplók, udvari feljegyzések, orvosi tankönyvek és irodalmi alkotások mesélnek az egyhuzamban való alvás természetellenességéről, kezdve Homérosz Odüsszeiától a nigériai törzsek modern antropológiai vizsgálatáig.
|
Zrínyi Csikó Baranta Viadal |
|
|
ZRÍNYI CSIKÓ BARANTA VIADAL – EREDMÉNYEK
2011. október 16-n került megrendezésre az I. Zrínyi Csikó Baranta Viadal, amelynek a budapesti Baranta Központ adott helyszínt. Az 5-14 éves korosztálynak kiírt viadalra 5 korcsoportban, összesen 69 versenyző nevezett. Külön öröm volt számunkra, hogy 14 csapat képviseltette magát, bizonyítva ezzel, hogy a csikó baranta viadalokra igény van Kárpáthaza szerte.
A verseny két küzdelmi számból (birkózás és szablyavívás), két pontozásos számból (bevonulás és fegyverforgatás) és egy ügyességi versenyszámból (futárpálya) állt. Nem könnyű, de teljesíthető feladatok voltak, és az egész napos verseny komoly erőpróbát jelentett fizikailag és mentálisan egyaránt.
A megmérettetés elérte a célját: minden gyermek az életkorához és a felkészültségéhez mérten a legtöbbet hozott ki magából. Senki sem vette félvállról a próbákat, ezért minden versenyzőt, szülőt, kísérőt és csapatvezetőt dicséret illet. Voltak kiélezett csoportok, ahol az első és az utolsó között mindössze 115 pont volt, de az végeredmények ezen a viadalon másodlagosak voltak.
A nagyon kreatívan összeállított futárpálya (Maci és Aranyszőrű érdeme) mellett a jó hangulatról a frissen sült kenyérlángos is gondoskodott. Köszönet jár a bíróknak, jegyzőknek, hogy a verseny tisztán, sérülésmentesen és sikeresen lezajlott. (Ikrek, Fala, Ruben, Zimmermann Peti, Petivitéz és minden jány, aki segített).
|
Zrínyi Kupa- A szabadvívás még mindig az egyik legnépszerűbb barantás versenyszám |
|
|
Zrínyi Miklós Baranta csapat rendezésében, a budapesti baranta központban 2011. október 29-én második alkalommal került megrendezésre a II. Zrínyi Baranta kupa. Idén is a tavalyihoz hasonlóan nagy létszámmal vettek részt versenyzők. Összesen 77 főt nevezetek, ebből a férfi - öskü kategóriában 63-an, a lányok – menyétek kategóriájában pedig 14-en indultak.
Ez alkalommal is a szabadvívás versenyszámai kerültek megrendezésre egyéni férfi – öskü és női – menyét kategóriákban. A kategóriák végső győztese három fegyvernem – szablya, lándzsa, szablya-pajzs – összesített eredményei alapján nyerte el az idei Zrínyi kupát. Emellett első alkalommal tartottunk szabadvívó fokos versenyt, melynek nyolc résztvevőjét a verseny főbírája Vukics Ferenc a házigazda csapat vezetője és az Országos Baranta szövetség elnöke hívta a meg.
|
Nagyszalonta aranyai: Beszámoló egy csemetekerti kalákáról- a Zrínyi Baranta részvételével |
|
|
Nagyszalonta neve hallatán mindenkinek Arany János jut eszébe, ami a maga nemében persze dicséretes és érthető. Böjte Csaba atyát viszont elsősorban Dévával azonosítják, ami szintén helytálló. Azonban ma már Nagyszalonta nem csak Arany Jánosé, ahogy Böjte Csaba sem csupán Déváé.
Nagyszalontán működik a Szent Antal Gyermekvédelmi Központ Szent Domokos és Szent János gyermekotthon. A volt huszár kaszárnya, majd laktanyává alakult ingatlan területén még nem túl rég romos épületeket, tankokat, harckocsikat talált volna az ide tévedt látogató. Ma közel kilencven kisgyermek otthonául szolgál az ingatlan, s az épületek – stílusosan – huszárosan felújításra kerültek. Ahogy a gyermekek száma nőtt, úgy rendeződtek az állapotok is. Jelenleg egyetlen befejezetlen ház várja majdani lakóit, akik sajnálatosan minden bizonnyal rövidesen megérkeznek. Mert a világ „fejlődésének” óhatatlanul is mellékhatásai a leszakadó társadalmi rétegek és a szociális háló tátongó lyukai. Csaba testvér immáron Nagyszalontán is toldozgatja-foltozgatja ezen lyukakat és otthont, valódi családi létet teremt csemetéinek.
|
Együttműködés a Helyi Termék Magazinnal |
|
|
Együttműködés a Helyi Termék Magazinnal
Előzetes megállapodást kötött a Baranta Szövetség és a Magyar Közösségek Szövetsége, hogy az elkövetkező időben a helyi termékeket népszerűsítő Helyi Termék Magazint közösen népszerűsítik. A magazin célja annak a fogyasztói rétegnek a tájékoztatása, amely már tudatosan keresi a helyi termékeket, így egy alulról építkező helyi termékfejlesztési stratégiát igyekszik kiépíteni.
A lap szerkesztői a megbeszélés követően mindenképpen hosszútávú együttműködésben gondolkodnak.
|
SZENTESSY DÁNIEL NAGYVÁRADI KARDCSISZÁRLEGÉNY VÁNDORÚTJA NYUGATON ÉS KELETEN (1825-1840) |
|
|
SZENTESSY DÁNIEL NAGYVÁRADI KARDCSISZÁRLEGÉNY
VÁNDORÚTJA NYUGATON ÉS KELETEN
(1825-1840)
Alábbiakban néhai anyai nagyapám, a felső-zempléni születésű, a nagyváradi egyesített patkolókovács, lánckovács, tűkovács és kardkovács céhben szabadult kardkovács, vagyis kardcsiszár mesterlegény, Szentessy Dániel (1805-1895) ama tizenöt évig tartó világjáró vándorútjáról írunk, melyet aggkorában unokájának, unokabátyámnak, az 1890-es évek írójának, Szentessy Gyulának mondott tollba. Világjáró útját nagyapám húszesztendős korától, 1825-től kezdődően tizenöt esztendőn át, 1840-ig, harmincöt esztendős koráig három világrészben tette meg: Nyugat-Európában és Dél-Európában, Észak-Afrikában és Kisázsiában. Végül a török Sztambulból érkezett haza 1840-ben Nagyváradra, itt lett kardkovácsmester, és itt halt meg 1895-ben, kilencvenesztendős korában.
A nagyváradi mesterlegény valóban világjáró vándorútja ez volt: Bécs, Innsbruck, Bázel, a francia Elzász-Lotaringia, majd Flandria, azután az angliai Sheffield és Bromfield; innen le Dél-Franciaország, illetőleg Bayonne, spanyol földön Córdoba és Toledo, innen át a Földközi-tengeren Algír, Tunisz és Egyiptom, illetőleg Kairó, majd a szíriai Damaszkusz; innen Jeruzsálem és végül Sztambul.
Nagyapámat - mint ez a világjáró út mutatja - azok a helyek érdekelték, ahol az akkori kardkovácsművesség virágzott. Ezért járt a Rajna közelében levő Solingen és Elzász-Lotaringia, a mai Belgium és Anglia akkoriban, a múlt század elején világhíres acélkohóvidékein, a dél-franciaországi Bayonne-ban; az itteni kardkovácsok kovácsolták a régi puskacső végére szerelhető szuronyt, a bajonettet.
|
A Baranta lovas szakágának ifjú vezetője 262 pontot lőtt a Kassai rendszerben. Eredményével harmadik a világranglistán. |
|
|
A Kassai Lovasíjász Iskola Endzsel Törzse 2004-től működik a sóskúti Tanyasi Lovasudvarban. 2011. június 26-án, vasárnap, rendezték meg idei első nyílt lovasíjász versenyünket.
Ezen a versenyen, nem csak a Kassai rendszerben regisztrált tagok indulhattak, azonban aki indult, annak az eredménye felkerült a világranglistára. A verseny rendezéshez és az eredményekhez gratulálunk. Az alábbiakban közöljük a törzs honlapján közzétett eredményeket.
|
Barantás siker Siófokon |
|
|
Barantás siker a siófoki Harcművészeti és Életmódtábor zárónapján
Véget ért a siófoki Ezüstpart Hotelben szervezett nagyszabású harcművészeti és életmódtábor, melynek Növényi Norbert, Várszegi Rudolf, Zöllei Zoltán, Juhász Ferenc, Németh Sándor voltak a meghívott oktatói. A tábor végén megrendezett bemutatóverseny barantás sikert hozott.
|
907. július 4. | A pozsonyi csata kezdete |
|
|
Szerző: Tarján Tamás
907. július 4-én kezdődött a pozsonyi csata, melyben a honfoglaló magyarok döntő győzelmet arattak Liutpold bajor őrgróf seregei felett, aki Pannónia visszaszerzése érdekében tört a törzsszövetség területére. Az ütközetben aratott diadal nyomán a Dunántúlon is megszilárdult magyar uralom; ezt követően aztán több mint 120 évig nem lépett ellenséges katona hazánk földjére.
Bár a honfoglalás hivatalos dátumának 895-96-ot tartjuk, őseink letelepedése a Kárpát-medencében egykét évnél jóval hosszabb folyamat volt: a Dunántúl például csak a 900-as hadjárat során került a magyarok kezébe, mely hódítást követően a szállásterületek határa körülbelül a Fischa és Morva folyóknál húzódhatott. Árpád és alvezérei 895 után megsemmisítették Szvatopluk morva nagyfejedelem országát, és megszállták a Keleti Frank Birodalom keleti területeit, ahol szláv fejedelmek és a bajor őrgróf uralkodtak, mint a király vazallusai. Liutpold őrgróf 907-es hadjáratának célja ennek megfelelően a magyarok kiűzése volt, amihez komoly segítséget kapott Gyermek Lajos királytól (ur. 900-911) – pontosabban a nevében kormányzó Hatto mainzi érsektől – a pápától és a német egyháztól is. Becslések szerint Ennsburgban 907 júniusában mintegy 100 000 katona gyűlt össze, akik Liutpolddal és Theotmár salzburgi érsekkel az élen hamarosan megindultak, hogy – a krónika szavai szerint – kiirtsák a magyarokat.
|
„…a zene ügye az általános iskolában nem is a zene ügye elsősorban”* - Posztumusz interjú Kodály Zoltánnal |
|
|
„…a zene ügye az általános iskolában nem is a zene ügye elsősorban”* - Posztumusz interjú Kodály Zoltánnal
Negyven évvel Kodály Zoltán halála után kérdéseket tettem fel nevelési nézeteiről. Elsősorban azokat a területeket érintettem, melyeken a legtöbb félreértés, félremagyarázás él napjainkban. Egykori írásaiban kerestem feleletet a problémákra. Valamennyi válasz pontos idézet, melyek forráshelyét a riport végén a jegyzetben közlöm.
|
A lótenyésztés szókincse |
|
|
A LÓTENYÉSZTÉS SZÓKINCSE
A lovak nemére, korára, állapotára, színére, alakjára stb. vonatkozó szókincs olyan gazdag, hogy arról illik kiemelten szólni. Herman Ottó nevezetes kötete csupán a lovak színének és szőrének megjelölésére 320 címszót közöl, ami akkor is figyelmet érdemel, ha akadnak átfedések, részleges ismétlések a kifejezések között (Herman O. 1914). Szabó Kálmán a ló színére, színfoltjaira, továbbá a ló lábának, fejének, fülének, nyakának, sörényének, üstökének, hasának, hátának, állásának leírására 329 kifejezést gyűjtött össze a kecskeméti levéltárban (Szabó K. 1965: 45). Ennek a szókincsnek az alaprétege igen régi, honfoglalás előtti. Például a színnevek közül a sárga, tar(ka), kék, kesely szavunk ótörök eredetű, s egykor kizárólag lószíneket jelölt (TESz II. 426, 466; III. 814, 854).
A lószínek nevének többsége a 16-17. században már országos elterjedtségű volt. Erre az időre sok megnevezés átment a felföldi és alföldi magyar nyelvjárásokból a szlovákba is (például fakó, deres, barna, pej, kesely, szőke, szürke, sárga, tarka, hódos, vasderes), sőt némelyikük a morvába, lengyelbe, ruszinba, ukránba is eljutott (Gregor F. 1966: 408-411). A századok során a lótenyésztés sok magyar szava került át a románba, szerb-horvátba, kevesebb a németbe. A lószínek magyar megnevezéseinek átjutása a szomszéd népek nyelvébe - a lónevekkel és műveltségszókkal együtt - lótartásunk elismertségéről, kisugárzásáról tanúskodik. A lószínek gyakorisága sokat elárulhat a lóállomány táji jellegeiről is. Háromszék 16-17. századi lószínei között például különösen gyakran jegyezték fel a székely lófajtára jellemző fehér, fehérkék, kékszőrű, deres, szeg, szürke, egérhátú, vércse színneveket (Cs. Bogáts D. 1943: 169-174; a lószínek mai székely neveihez lásd Gub J. 1994: 87). Ezek széles elterjedtségű színnevek voltak. A Dél-Dunántúlon e szócsoporthoz tartozott az egérszínű szíjas vagy szíjhátú ló, melynek a háta közepén sötét csík fut végig, mint a szamárnak. A lóállomány színének a szelekciót is befolyásoló jelentősége volt a hajdani nomád népeknél, a belső-ázsiai „színes lovú népek” között, s a régi magyar lótartásban is. A lófestés elterjedt gyakorlat volt Magyarországon a 16-17. században, s népi gyakorlatban a legutóbbi időkig. Lófestéshez főként növényi anyagokat használtak (például berzseny). A lófestés divatjának európai terjedésében a magyar példának is szerepe volt (Harmatta J. 1946; Paládi-Kovács A. 1993b: 98, 272; Gunda B. 1991; Paládi-Kovács A. 1997c: 104).
|
Ünneplő harcos magyarok |
|
|
A magyar műveltség több évszázadokon keresztül tartotta meg a népet és a nemzetet nehéz időszakaiban. A megmaradást segítő műveltség fontos eleme volt a magyar harci kultúra és a hozzá tartozó magyar vitézség eszménye. A két világháború között négy magyar katonatiszt, a rendszerváltás után pedig a Baranta mozgalom kezdte el a történelmi és népi testkultúra elemeinek összegyűjtését és oktatását. Az elmúlt évtizedek alatt a Baranta egy több mint száz közösségből álló szervezetté nőtte ki magát, ahol hat országban, köztük Magyarországon is, mintegy 2500 fő foglalkozik a műveltség egyéb elemeihez szorosan kötődő filozófia és fegyveres gyakorlat megismerésével.
Vasárnap, Kecskeméten a Messzi István sportcsarnokban közös bemutató és versenygálával ünnepelték meg a magyarországi újjáéledés húszéves évfordulóját.
Az egész napos rendezvény keretében délelőtt a Kecskemét környezetében megtalálható iskolák és érdeklődő fiatalok részére biztosítottak lehetőséget arra, hogy találkozzanak a környezetükben fellelhető harcművészeti stílusokkal. Reményeik szerint ez a “toborzó” hozzásegíti az egyesületeket ahhoz, hogy bővítsék az edzésekre járók körét és segít abban, hogy egyre több fiatal válassza az önmegismerés harcosabb, küzdelmesebb útját.
A délutáni megnyitó után kezdődött a Harcos Magyarok Gálaműsora, a 12 stílus legjobbjainak bemutató gálája. Ezt követte a Balassi Kupa Baranta szablyavívó, a Netrax Kupa Baranta-Böllön földharc és az Attila Nagykirály Kupa - Baranta pá
|
Harcos Magyarok a TV-ben |
|
|
Harcos Magyarok- Kecskeméti Baranta és Harcművészeti gála összefoglaló az Echo és a Vital Tv-ben
Ha Ön is látni szeretné a Harcos Magyarok- Kecskeméti Baranta és Harcművészeti Gálaműsor leglátványosabb pillanatait, a hagyományos magyar és keleti harcművészeti bemutatókat, szuperfight küzdelmeket, akkor kapcsoljon az Echo és a Vital tv csatornára.
Harcos Magyarok- Kecskeméti Baranta és Harcművészeti gálaműsor összefoglalója kecskemétről csütörtök este 1/2 8-tól a Vital tv-ben, illetve péntek este 1/2 6-tól az Echo tv csatornán.
Ismétlések:
Vital tv: február 20 vasárnap 11.30
Echo tv: február 19 szombat 9.00
http://kecskemetitv.hu/hun/sa_zuschlag_per_kecskemet/i_sport_30/i_baranta_a_kiraly_78001/t_Sport%20-%20Baranta%20a%20kir%C3%A1ly/index.html
|
Harcos Magyarok- A Baranta Szövetség és a Magyarországi Harci Művészetek Össz-szövetségének közös gálarendezvénye |
|
|
Húsz éve kezdődött a magyar történelmi és népi harci kultúra kutatómunkájának újrakezdése. Tizenöt évvel ezelőtt alakult az első csapat Szentendrén. Több mint hetven évvel ezelőtt volt a jogelődök legnagyobbnyílvánosságot kapott bemutatója Rómában.
Az alábbi linkeken láthatjátok a Baranta Születésnapi Gála reklámfilmjét, és a harcművészeteket népszerűsítő reklámfilmet. - Kelj fel, és járj! -
http://www.youtube.com/watch?v=5M2mjCq7FyM
http://www.youtube.com/watch?v=LLTknYdnpCA
A gála programja:
|
A cékla a magyar aloe vera! |
|
|
A cékla a magyar aloe vera! Fogyassz belőle minél többet!
Olcsóbb és finomabb, mint bármelyik patikai vitamin, vagy étrend kiegészítő!!!
A cékla kiváló többek között a bőrbetegségek kezelésére, fáradtság ellen, hólyagpanaszokra, keringési rendellenességekre, a klimax tüneteinek enyhítésére, májpanaszok kezelésére, menstruációs zavarokra, a nyirokrendszer zavarainak kezelésére, szempanaszokra – mint például a szemfáradás vagy szürkehályog –, szív-, és vérnyomás rendellenességeinek kezelésére, valamint vesepanaszokra egyaránt. A várandósság ideje alatt is ajánlott a fogyasztása, hiszen segít a vérképzésben.
Nyersen, reszelve vagy szeletekben
A cékla gyökere és levele egyaránt fogyasztható, sőt, mindkettő szinte ugyanannyi hasznos tápanyagot tartalmaz. A céklalevél nem csak egészséges, de rendkívül jól mutat a salátákban: a legtrendibb éttermek ma előszeretettel használják a lila erezetű, élénkzöld leveleket. A mézédes céklagumót legjobb, ha nyersen salátaként, vagy reszelve fogyasztod. Ha fokozni szeretnéd az ízhatást, reszelj hozzá almát vagy körtét is, így igazán ízletes vitaminpürét kaphatsz! Ha nassolnál valamit, rágcsálj szeletekre vágott céklát: segíti a vérképzést és kiváló antioxidáns.
Méregteleníts és gyógyulj céklával!
|
Csatarekonstrukció |
|
|
A mohácsi csata a magyar hadtörténelem talán legismertebb és következményeiben leginkább történelmi fordulópontként számon tartott ütközete. 1526. augusztus 29-én a körülbelül 25 ezer fős magyar sereg mindössze másfél-két óra alatt szenvedett vereséget Szulejmán 60 ezer fősre becsült hadától, amely technikailag, az ágyúk számát tekintve is túlerőben volt. Az ütközet gyors lefolyása a szultánt is meglepte: még órákon át, egész éjjel felfegyverkezve várták a magyar főerők csapását, mire ráébredtek, hogy nem egy előőrs felett arattak diadalt. A becslések szerint a csata 16-20 ezer katona életét követelte, akik között ott volt tizenhat zászlósúr, öt püspök és maga II. Lajos király is. A mohácsi csatavesztés a középkori magyar királyság megsemmisüléséhez, egy új hatalmi rend kialakulásához és az ország két (a későbbi hódoltsági területekkel együtt három) részre szakadásához vezetett.
|
Nesztoriánusok |
|
|
A legnagyobb hatásuk Közép Ázsiában teljesedett ki.
Az iszlám térhódítása előtt úgy tűnik, a meglevő egyéb vallások mellett (buddhizmus) a kereszténység is igen komoly befolyásra tett szert a régióban, egyes államok államvallássá is tették, mint például a Kara Khitán állam. Érdekesség pl. hogy a besenyő - kangar törzsszövetség részeként az eredetileg Közép Ázsiában élő, és ott keresztény hitre tért kangar törzsek egy része ejutott a középkori Magyarországra is, ahol a magyarok meglepődve tapasztalták, hogy "rosszul" gyakorolják a vallást, ugyanis a nesztoriánus liturgia sok ponton különbözött a latintól. A kereszténység ázsiai elterjedése egyébként valamennyire ismert volt Európában, és amikor az első hírek érkeztek a mongolok megjelenéséről és hódításairól, többen megörültek, mert úgy gondolták, hogy a mongolok egy távoli keresztény országból, János pap országából érkeztek, és majd segítenek nekik a hitetlen muszlimok elleni harcban. (Végülis segítettek, de nem pont úgy, ahogy szerették volna).
|
Újabb szkíta fegyverarzenál |
|
|
A közel egy évig tartó feltárást a Városföld és Drávaszerdahely között épülő magyar-horvát gázvezeték nyomvonalán végezték a régészek. Rézkori és szarmata településobjektumok között helyezkedett el egy, az előkerült leletanyag alapján a korszakban kivételes jelentőségűnek számító középső vaskori objektum. A leletek között egy akinakész (rövidkard), két, hosszú köpűvel ellátott vas lándzsahegy, egy vas hüvelyvég, egy kisebb és egy nagyobb méretű, ellentett élű vascsákány, egy feltételezhetően fokosként meghatározható vastárgy, két különféle típusú vasbalta, valamint egy háromélű bronz nyílhegy található
|
Stuttgart, Isaszeg, Kispest, Óbuda, Gyulafirátót, Szentkirályszabadja - Új Baranta csapatok |
|
|
Nagyobb sebességre kapcsoltak a Baranta közösségek. Újból egyre-másra alakulnak a Baranta csapatok szerte az országban és azon kívül. A Stuttgarti Magyar Bálon tavasszal mintegy ezer ember tekinthette meg a Zrínyi Baranta bemutatóját. A szervezésben jeleskedő Jablonkay család régóta próbálkozott azzal, hogy a helyi magyar közösségek tagjaiból Baranta csapatot szervezzen. Nagy Zoltánnak köszönhetően önállóvá vát az isaszegi csapat, Gyulafirátóton és Szentkirályszabadján a veszprémieknek köszönhetően alakultak új közösségek. Szabó Lászlónak és Huszár Péternek köszönhetően Kispesten és Óbudán is folyamatosak az edzések. Ha az előzetes igények és tervek egyeztetésre kerülnek, akkor legközelebb Gödön, Budaörsön , Beregszászon, Luxembourgban és négy Délvidéki településen folytatjuk. |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
